Az élet olykor, amikor már egyáltalán nem számítunk rá, különleges ajándékokkal lep meg bennünket.
Guillaume Musso
Már a harmadik üveg bort nyitottam ki, és nyúltam volna érte, hogy öntsek még egy kicsit az öblös pohárba, amikor feldöntöttem. Az üveg feldőlt, és a vörös ambrózia veszélyes gyorsasággal ömlött ki a hófehér szőnyegre. „Bassza meg!” káromkodtam, és amilyen gyorsan csak lehetett, felállítottam az üveget. Alig két deci ömlött ki, én mégis azt éreztem, hogy a szívem egy darabja csordogált. mélyet sóhajtottam, meg sem próbáltam feltakarítani a foltot, úgyis jön reggel a takarítónő, majd örülni fog neki, annak meg pláne, hogy a tisztításért prémiumot fog kérni. Ezzel el is hesegettem magamtól ezt a történetet, és inkább meggyújtottam egy újabb cigit. Hátradőltem a székben, és a fejemet is hátrahajtottam, behunytam a szemem, és azt a hatalmas kék szempárt láttam magam előtt. Még mindig szerettem. Fogalmam sem volt, miért tettem vele azt amit, és miért küldtem el. Ennek már három, sőt majdnem négy hónapja, és azóta is nehezen találtam a helyem. Pedig nem lehet okom panaszra. Fiatal vagyok, életerős, és emberi….hibáim vannak, hogyne lennének. És tettem olyat is, amire nem vagyok túl büszke. Hallottam a hátam mögötti szobából a kiszűrődő zajokat, de valahogy most annyira nem tudott érdekelni. Újra felültem a székben, és az asztalra támaszkodtam. Mélyet szívtam a cigimből, és néztem a bulizó embereket, akik a közeli kis bungallóban táncoltak. Idilli kis hangulat, nádfedeles sátor, piciny villanykörtékkel körberakva, fehér székek, asztalok, porcelán teríték. Egy fiút és a vele táncoló lányt néztem, irigyeltem őket. A lányon egy krém színű hosszú szoknya volt, lágy szellős anyagból, egy szintén krém színű féloldalas felsőt viselt, ami lecsúszott a vállára. Hosszú világosbarna haja libbent a vállai körül, ahogy forgott tánc közben. A fiú akivel táncolt tökéletesen passzolt hozzá...magas, izmos, sportos alkat. Rövid kócos hajú, borostás arcú, az ingujja a könyökéig felhajtva, a nyakkendő meglazítva. Széles hófehér mosollyal nézett a lányra, pörögve táncolt vele, majd egy pillanat múlva derékon fogta, magához rántotta, és a fülébe súgott valamit, amin a lány csak felkacagott, és szája elé tarotta a kezét. Az asztalra csaptam dühömben, de nem tehettem semmit. Leszegtem a fejem, és behunytam a szemem, és magamban dühöngtem tovább, és káromkodtam. Amikor kinyitottam a szemem, végignéztem magamon. Én nem voltam olyan tökéletes férfimodell, mint ő. Én csak egy szőke szemüveges srác voltam, alacsonyabb az átlagnál, egy kis pocakkal ellátva, az öltözködésem sem a legmenőbb volt, habár megtehettem volna, hiszen sokan akartak a kedvünkben járni. De semmi extra. Mégis néztem a lányt, és tudtam, hogy engem szeret. Csakis engem. A legszebb kék szemű lány akit valaha láttam. És elvesztettem örökre. Mit tehettem volna? Menjek oda??? Elszánt voltam, és eltökélt. Akartam őt. Itt és most, egész éjjel, egész további életemben. Olyannyira elszánt voltam, hogy már fel is pattantam, kiittam a maradék bort a pohárból, és kicsit cikkcakk-ban, de elindultam. Szerettem volna ha Evelle újra velem van… nem, nem szerettem volna. Akartam.
-Ahhh várj elszédűltem!!- kapott a fejéhez Evelle mosolyogva, és igyekezett egy helyben megmaradni.-Ahh forog velem a világ.
-Elég ha csak én forgok Veled- jött hozzá sietve táncpartnere.-Gyere ülj le, hozok egy pohár vizet.
-Nem, nem kell, inkább menjünk haza. Kezdek álmos lenni. Elnézést kérek a testvéredtől.
-Hagyd csak, majd én szólok neki, Te csak igyál nyugodtan.
Evelle elnézte a távolodó Hagen alakját, és megemelte a szemöldökét, és engedett eg y félmosolyt.
Iszonyat jó feneke volt, feszes kerek…amit nem pusztán a sportnak köszönhetett. Szinte nem volt olyan lány, aki ne kívánta volna meg, és vágyott arra, hogy ősember módjára ragadja el, és tegye magáévá. És ki volt Hagen, hogy megtagadja magától a nők szeretetét? Hiszen kisgyerekkora óta rajongtak érte. Hagen gyorsan visszajött egy kis jeges vízzel és letérdelve adta Evelle kezébe.
-Jobban vagy?- kérdezte mosolyogva.- Finom hideg, tetettem bele egy nagyon pici tonikot is, tudom szereted.
-Igen, nagyon köszönöm! –felete Evelle, és mélyet kortyolt a tonikos vízből. Kellemesen hűs volt, és a tonik enyhén kesernyés íze mégjobbá tette az összhatást. Letette a poharat az asztalra felállt, és sétálni indult Hagennel. Gyönyörű idő volt, és a szellő lágyan fújta a lány hosszú loknis haját. Vidáman sétáltak, nevetgéltek
Én eközben pedig ahogy elnéztem őket, a pumpa egyre feljebb ment bennem. Nem értettem mi a francot eszik ezen a piperkőc májeren. Legszívesebben bevernék neki egyet. Mérgemben mit sem törődve a környezetemmel, eldobtam a cigaretta csikket, és gyújtottam is a következőt. Hihetelen bátornak éreztem magam, és úgy éreztem, egy oroszlánt egyetlen pofonnal is leterítenék. Már hallótávolságon belül voltam, és hallottam, ahogy a többiekről beszélnek. Igyekeztem gyorsabban menni, de a lábaim mintha nem engedelmeskedtek volna, így még mindig lemeradtam. Már visszaértünk a hotelbe lementünk a medencéhez, ahol már a többiek is ott voltak, Tom éppen barátnője fülébe suttog kéjesen közben a fülét harapdálva, a többiek pedig a bárpultot támasztották, nehogy eldőljön. Amikor Bill meglátott, intett, hogy menjek oda hozzájuk. Odamentem, majd rendeltünk még egy koktélt. Végignéztem a kínálatot, és jobbnál jobb csajokat láttam, némelyik csak egy falatnyi bikiniben volt, vagy egy farmer sort takarta a popsit, de inkább csak egy övméret volt, de úristen micsoda fenekek. Már attól be lehet gerjedni ha csak nézi az ember. Éhes szemmel pásztáztam a lányokat, végülis én is férfi vagyok. A koktél jó erős volt, pikáns, pont ahogy kell. Evelle közben a többi lánnyal táncolt, ő is tekerte a csípőjét, dobálta a haját, ami oda-oda ragadt a nyirkos bőréhez, ami a tánctól kicsit megizzadt. Eszembe jutatta, mikor hajmosás után mindig lehajtotta a fejét, megdörzsőlte a törülközővel, majd hátracsapta, és hagyta megszáradni. Most is így tett, csak nem dörzsölte semmivel. Letettem a poharat, és mögé mentem, és átkaroltam. Megijedt, és hőkölve fordult meg.
-Mit akarsz?-kérdezte
-Csak táncolni.-feleltem, majd ismét átkaroltam, és magamhoz szorítottam.
-Eressz Gustav. –két kezét a mellkasomra tette, és nyomni kezdte, eleinte erősebben, aztán finomabban. Végig a szemébe néztem, erősen szorítva, és táncolni kezdtünk. Megborzongott ahogy a szél fújta a vállát, ami megint szabaddá vált a bő felső miatt. Odahajoltam, és megpusziltam, és belefúrtam az orrom a fületövébe.
-Miért teszed ezt? Mire jó ez?-kérdezte halkan, hogy csak én halljam.
-Szükségem van rád. Hiányzol.-továbbtáncoltunk, majd hirtelen megfordítottam, és hátulról karoltam át. Belefúrtam magam a tarkójába, érezve a parfüm meleg illatát. Egyre jobban szorítottam magamhoz, majd puszilgatni kezdtem a nyakát. Halkan felsóhajtott, de a hangos zenétől és a félhomálytól ezt nem láthatta és nem hallhatta senki más. Mégjobban oldalra hajtotta a fejét, én pedig elmosolyodtam, tudtam, ezt imádja. Hosszabb csókokat nyomtam rá, közben finoman ráleheltem, testét mégjobban az enyémhez nyomta, tudtam ő is ugyanúgy akarja mint én, egyedül a büszkesége és az általam szerzett sebek tartják vissza. Elengedtem őt, és egy pillanatra megálltam mögötte. Ő lassan fordult meg, kutató tekintettel meredt rám. Nem értette a dolgot, miért hagytam abba, és álltam meg. Azt hitte, megint csak szórakozok vele, és hátrébb lépett. Tudtam megint leforrázva érzi magát. Nem akartam, hogy ezt higgye, ezért gyorsan elkaptam a kezét, és a közeli sarokba vittem. Tőlünk balra egy feljáró volt, az emeleti táncterembe, ami inkább egy Vip részleg volt, privát táncosokkal. A falhoz nyomtam, és nyomban megcsókoltam. Újra azokat a telt ajkakat csókoltam, azokat a nagy piros telt ajkakat. Ő sem tétovázott, rögtön vissza is csókolt, átdugta a finoman a nyelvét a számba, kacérkodott vele, játszadozott. Ujjbegyeivel a tarkómat cirógatta, bele-beletúrt a hajamba, tudta szeretem ezt, de leginkább ő szerette. Lényegében mindig azt tett a testemmel, amit akart. Direkt inget vettem fel, ezt sosem tudta megunni, lazán feltűrve az ujja, a nyakánál lazán kigombolva…ennek nehezen tudott ellenállni. Másik kezével az ingem alá nyúlt, végigsimította a hasamat, fentről lefelé, egészen a péniszemig. Bizony, már javában mocorgott odalenn minden, és ettől az érintéstől mégjobban beindult. Én is felnyögtem, mire ő is tett egy félmosolyt. ….
2012. január 10., kedd
Találkozás
1.rész
Átlagos reggel,átlagos séta az egyetemre.Abban különbözött talán a többitől,hogy kicsit könnyebben haladtam,mert tudtam már délben végzek,utána találkozom barátnőmmel Summerrel.Még a nap is kisütött,egy kicsit,és fénye vidáman táncolt az út menti kis pocsolyában ami még az elöző esti eső hagyatéka volt.Észre sem vettem,milyen hamar beértem a suliba.Máskor ólomsúlyúnak éreztem a lábaimat,és a világot is ,melyben néha úgy éreztem összeesküdött ellenem….Az órák ugyanolyanok voltak,mint eddig,de most mégis rohant az idő,és szerencsére hamar eljött a dél.Jött az sms,hogy a Blahán találkozunk,a szökőkútnál vár rám,útközben vettem egy újságot,láttam a TH van rajta,gyorsan átfutottam,de amikor megláttam Summer-t,belegyömöszöltem a táskámba.Akkor még nem is sejtettem,mennyire meg fogja ez az újság változtatni az életem….Bezzeg,ha tudtam volna!!A szokásos kávézó felé vettük az utunkat,a többiek már vártak minket,a szokásos italokat rendelték nekünk.Nem szóltam,a többieknek,de úgy vettem észre Summer-sem,pedig tudom szólnom kellett volna hogy átjelentkeztünk a német egyetemre,és megnyertük a pályázatot.De csak akkor akartam szólni,ha már biztos.És már az volt.És Summer is.A többiek sugárzó mosollyal fogadtak minket,és nekem nem volt merszem szólni nekik,hogy az utolsó napokat töltjük együtt,legközelebb ki tudja mikor leszünk megint együtt.Csönd települt ránk,és mikor kérdezték mi a baj,én nem tudtam megszólalni.Aztán hirtelen ,mintha egy földöntúli hang lett volna úgy szólaltam meg,és meséltem el a dolgokat.Mondhatom nem voltak elragadtattva!Még egy hét..csengett fülemben az utosó mondatom.Kértek minket ne menjünk,ugyanakkor azt is tudták,hogy régóta várunk erre,és aki menni akar,azt engedni kell.Főleg,hogy nem terem ilyen lehetőség minden bokorban.Szomorúan mentünk haza,de a szívem már a rám váró új kalandoktól vert hevesen,és ahogy elnéztem,övé is.Elköszöntem Summer-től, befordultam a sarkon a hazavezető útra,és néztem a lemenő napot.Úgy nézett rám,magasztosan,fenségesen,pedig alját a távoli táj már mohón magához rántotta.De még így is,legyőzhetetlen volt,magabiztosságot sugárzott,és hittem,nekem is menni fog.Az indulás napja vészesen közledett,és még annyi teendőm volt!!Búcsúpartyt szerveztek nekünk,és a barátaink azzal viccelődtek,hátha talizunk a TH tagjaival.Summer ,mosolygott,és azt felelte,nem akarja megrontani őket.Nekem sem kellett kétszer váratni magam a válaszra,mondtam is neki,meglepődnék ha ők rontanának meg minket.Ebben biztos voltam,pakolgatás közben kezembe akadt az újság,és elolvastam.Gondolatban ha már kint leszünk,feladom,a cikkben úgyanis az állt,hogy ha kitöltöm a papírt,és ha nyerek,kapok vmi újságos ajándék csomagot.Plussz,és itt akadt el a lélegzetem,zártkörű buli a Th-val,és két teljes hét velük.Szórakozottan töltöttem ki a lapot,és arra gondoltam mikor érünk már ki.A külön kérésekhez odaírtam,hogy ha azt kérem ne jöjjön fotós…..főleg a wc-re ne…Summer csak mosolygott ezen,tréfáltunk ,majd tovább pakoltunk.Másnap indulás.Rájöttem, a repülés nem nekem való.A zacskót ,melyet a légi utaskísérő mosolyogva nyújtott át,a wc-n egészségesen teleraktam.Mikor kijöttem, és látta hogy kissé zöldes árnyalatom van,már nem mosolygott annyira.Szerencsésen landoltunk,és még soha nem örültem ennyire a talpam és a föld kapcsolatának.Egy dolgot tudtam,a repüléssel nem vagyok kibékülve..és hogy aludni fogok,ha belépek a szállodába……ezt leszámítva könnyű volt az út.Voltak kint is magyarok,így az egyetemi életet is megkönnyítették.A következő két hét gyorsan telt,és egyik nap jött a posta,miszerint megnyertük a találkozót.Rajtunk kívül,még két szerencsés lehetett ott,teljesen elfelejtettem hány éves is vagyok,és Summerrel egyetemben úgy ugráltunk,mint a gyerekek.Még pár nap,és találkozunk velük…..annyira hihetetlen volt….csak meg ne némuljak,vagy szófosásba ne menjek át.A koncert is más,a tv is,de úgy személyesen megint más élmény.Barátnőm három nappal a találkozó előtt azt tervezte mit fog felvenni,én,mint sokminden mást,a végére hagyok,és ugyebár jön a kapkodás.Amikor Summer a tükör előtt állt,és a már így is terjedelmes ruhakupacból válogatott,azt javasoltam neki,menjen meztelenül,tuti zajos sikert fog aratni.A jutalmam a beszólásomért egy arcba dobott párna volt,amin én hangosan nevettem,de voksomat továbbra is a meztelen megjelenés mellett tettem le.Jó pár ruhapróbát és beszólást követően sikerült kiválasztani mit is vegyünk fel.A biztonság kedvéért beszereztünk néhány új darabot.Habár én még mindig a farmert tartottam a favoritnak,Summer rábeszélt egy elegánsabb formára.Nos,eljött a nagy nap,tíz perccel a megbeszélt kilenc előtt jöttünk.Kiderült,két másik nyertes társunk,már reggel hat óra óta itt várakoztak,hogy biztosak legyenek jó helyre jöttek,és hogy még véletlenül se késsenek el.Az igen,súgtam Summer fülébe aki,osztotta azon véleményemet,miszerint a német fanok tényleg nagyon elszántak tudnak lenni.De a legjobban mégis magamtól féltem.Én nem vagyok vékony,nem is voltam az.Mindig volt rajtam felesleg.Mivel sejtettem mi lehet a véleményük a fiúknak az ilyen lányokról,mint én,ezért úgy döntöttem más leszek,talán ha megbújok nem vesznek észre,vagy ha talán nagyszájú leszek,amilyen sokszor vagyok,akkor talán nem fognak annyira a külsőmre figyelni,hanem arra,milyen a stílusom.A nagy gondolkodásban észre sem vettem,hogy az ablakon bámulok kifelé,és a fiúk már bent vannak.Csak akkor eszméltem fel,amikor egy kellemes hang megszólított,és egy mosolygós szempár meredt rám.Georg volt az.
-Elbambultál….-mosolygott..-te vagy..
-Brigitta-feleltem kábán
-Én Georg vagyok,de ezt bizonyára úgyis tudod-mosolygott kedvesen.
Felálltam,és Georggal együtt a többiekhez mentünk,Summer pedig bazsalygott rajtam.Bemutatkoztunk,és habár a németeknél előfordul a Brigitta név,mégis elég furán mondták ki.Nagy nehezen de végül dűlőre jutottunk.Azt vártam,hogy kötetlenül beszélgetünk,de a német fanok nagyon gyorsan átvették az irányítást,és rengeteg kérdést tettek fel.Szinte be sem fejezték a válaszadást,már is jött a következő.Georg párszor rám nézett,én kedvesen visszamosolyogtam,és arra gondoltam ilyen kövér lányt még nem látott,és most probálja megemészteni a látottakat,és ha netán rosszat álmodik tudja mitől van.Oldalra pillantottam,és megakadt a szemem az italos tálcán.Amikor visszanéztem,láttam Summer és Bill szinte le sem veszik egymásról a tekintetüket.Itt lesz valami,kis híján majd felfalták egymást.Bevallom féltékeny voltam,hiszen Summer és én szinte kiskorunk óta barátok voltunk.Ő mindig mellettem volt,amikor mások nem hittek bennem.Jó,anyuék mások,de ő megint más volt.Annyira szerettem,és valahol tudtam,ez nem pusztán baráti vagy testvéri szeretet.El tudtam volna képzelni az életünket ketten.Nem voltam leszbi,de nagyon ragaszkodtam hozzá.Emlékszem milyen voltam évekig,amíg együtt járt Daviddel.Georgra néztem és halkan megkérdeztem nem zavarja-e ha én iszok valamit.Nem,hangzott a felelet,és legnagyobb döbbenetemre ő is felállt,és jött velem.Ő kólát ivott,én citromos ásványvizet töltöttem magamnak.
-Melyik városból jötettek??
-Budapestről,Magyarországról jöttünk,de most itt járunk suliba,Summerrel.
-Budapest?Ott jártunk a VIVA….
-Cometen…-fejeztük be egyszerre…
Átlagos reggel,átlagos séta az egyetemre.Abban különbözött talán a többitől,hogy kicsit könnyebben haladtam,mert tudtam már délben végzek,utána találkozom barátnőmmel Summerrel.Még a nap is kisütött,egy kicsit,és fénye vidáman táncolt az út menti kis pocsolyában ami még az elöző esti eső hagyatéka volt.Észre sem vettem,milyen hamar beértem a suliba.Máskor ólomsúlyúnak éreztem a lábaimat,és a világot is ,melyben néha úgy éreztem összeesküdött ellenem….Az órák ugyanolyanok voltak,mint eddig,de most mégis rohant az idő,és szerencsére hamar eljött a dél.Jött az sms,hogy a Blahán találkozunk,a szökőkútnál vár rám,útközben vettem egy újságot,láttam a TH van rajta,gyorsan átfutottam,de amikor megláttam Summer-t,belegyömöszöltem a táskámba.Akkor még nem is sejtettem,mennyire meg fogja ez az újság változtatni az életem….Bezzeg,ha tudtam volna!!A szokásos kávézó felé vettük az utunkat,a többiek már vártak minket,a szokásos italokat rendelték nekünk.Nem szóltam,a többieknek,de úgy vettem észre Summer-sem,pedig tudom szólnom kellett volna hogy átjelentkeztünk a német egyetemre,és megnyertük a pályázatot.De csak akkor akartam szólni,ha már biztos.És már az volt.És Summer is.A többiek sugárzó mosollyal fogadtak minket,és nekem nem volt merszem szólni nekik,hogy az utolsó napokat töltjük együtt,legközelebb ki tudja mikor leszünk megint együtt.Csönd települt ránk,és mikor kérdezték mi a baj,én nem tudtam megszólalni.Aztán hirtelen ,mintha egy földöntúli hang lett volna úgy szólaltam meg,és meséltem el a dolgokat.Mondhatom nem voltak elragadtattva!Még egy hét..csengett fülemben az utosó mondatom.Kértek minket ne menjünk,ugyanakkor azt is tudták,hogy régóta várunk erre,és aki menni akar,azt engedni kell.Főleg,hogy nem terem ilyen lehetőség minden bokorban.Szomorúan mentünk haza,de a szívem már a rám váró új kalandoktól vert hevesen,és ahogy elnéztem,övé is.Elköszöntem Summer-től, befordultam a sarkon a hazavezető útra,és néztem a lemenő napot.Úgy nézett rám,magasztosan,fenségesen,pedig alját a távoli táj már mohón magához rántotta.De még így is,legyőzhetetlen volt,magabiztosságot sugárzott,és hittem,nekem is menni fog.Az indulás napja vészesen közledett,és még annyi teendőm volt!!Búcsúpartyt szerveztek nekünk,és a barátaink azzal viccelődtek,hátha talizunk a TH tagjaival.Summer ,mosolygott,és azt felelte,nem akarja megrontani őket.Nekem sem kellett kétszer váratni magam a válaszra,mondtam is neki,meglepődnék ha ők rontanának meg minket.Ebben biztos voltam,pakolgatás közben kezembe akadt az újság,és elolvastam.Gondolatban ha már kint leszünk,feladom,a cikkben úgyanis az állt,hogy ha kitöltöm a papírt,és ha nyerek,kapok vmi újságos ajándék csomagot.Plussz,és itt akadt el a lélegzetem,zártkörű buli a Th-val,és két teljes hét velük.Szórakozottan töltöttem ki a lapot,és arra gondoltam mikor érünk már ki.A külön kérésekhez odaírtam,hogy ha azt kérem ne jöjjön fotós…..főleg a wc-re ne…Summer csak mosolygott ezen,tréfáltunk ,majd tovább pakoltunk.Másnap indulás.Rájöttem, a repülés nem nekem való.A zacskót ,melyet a légi utaskísérő mosolyogva nyújtott át,a wc-n egészségesen teleraktam.Mikor kijöttem, és látta hogy kissé zöldes árnyalatom van,már nem mosolygott annyira.Szerencsésen landoltunk,és még soha nem örültem ennyire a talpam és a föld kapcsolatának.Egy dolgot tudtam,a repüléssel nem vagyok kibékülve..és hogy aludni fogok,ha belépek a szállodába……ezt leszámítva könnyű volt az út.Voltak kint is magyarok,így az egyetemi életet is megkönnyítették.A következő két hét gyorsan telt,és egyik nap jött a posta,miszerint megnyertük a találkozót.Rajtunk kívül,még két szerencsés lehetett ott,teljesen elfelejtettem hány éves is vagyok,és Summerrel egyetemben úgy ugráltunk,mint a gyerekek.Még pár nap,és találkozunk velük…..annyira hihetetlen volt….csak meg ne némuljak,vagy szófosásba ne menjek át.A koncert is más,a tv is,de úgy személyesen megint más élmény.Barátnőm három nappal a találkozó előtt azt tervezte mit fog felvenni,én,mint sokminden mást,a végére hagyok,és ugyebár jön a kapkodás.Amikor Summer a tükör előtt állt,és a már így is terjedelmes ruhakupacból válogatott,azt javasoltam neki,menjen meztelenül,tuti zajos sikert fog aratni.A jutalmam a beszólásomért egy arcba dobott párna volt,amin én hangosan nevettem,de voksomat továbbra is a meztelen megjelenés mellett tettem le.Jó pár ruhapróbát és beszólást követően sikerült kiválasztani mit is vegyünk fel.A biztonság kedvéért beszereztünk néhány új darabot.Habár én még mindig a farmert tartottam a favoritnak,Summer rábeszélt egy elegánsabb formára.Nos,eljött a nagy nap,tíz perccel a megbeszélt kilenc előtt jöttünk.Kiderült,két másik nyertes társunk,már reggel hat óra óta itt várakoztak,hogy biztosak legyenek jó helyre jöttek,és hogy még véletlenül se késsenek el.Az igen,súgtam Summer fülébe aki,osztotta azon véleményemet,miszerint a német fanok tényleg nagyon elszántak tudnak lenni.De a legjobban mégis magamtól féltem.Én nem vagyok vékony,nem is voltam az.Mindig volt rajtam felesleg.Mivel sejtettem mi lehet a véleményük a fiúknak az ilyen lányokról,mint én,ezért úgy döntöttem más leszek,talán ha megbújok nem vesznek észre,vagy ha talán nagyszájú leszek,amilyen sokszor vagyok,akkor talán nem fognak annyira a külsőmre figyelni,hanem arra,milyen a stílusom.A nagy gondolkodásban észre sem vettem,hogy az ablakon bámulok kifelé,és a fiúk már bent vannak.Csak akkor eszméltem fel,amikor egy kellemes hang megszólított,és egy mosolygós szempár meredt rám.Georg volt az.
-Elbambultál….-mosolygott..-te vagy..
-Brigitta-feleltem kábán
-Én Georg vagyok,de ezt bizonyára úgyis tudod-mosolygott kedvesen.
Felálltam,és Georggal együtt a többiekhez mentünk,Summer pedig bazsalygott rajtam.Bemutatkoztunk,és habár a németeknél előfordul a Brigitta név,mégis elég furán mondták ki.Nagy nehezen de végül dűlőre jutottunk.Azt vártam,hogy kötetlenül beszélgetünk,de a német fanok nagyon gyorsan átvették az irányítást,és rengeteg kérdést tettek fel.Szinte be sem fejezték a válaszadást,már is jött a következő.Georg párszor rám nézett,én kedvesen visszamosolyogtam,és arra gondoltam ilyen kövér lányt még nem látott,és most probálja megemészteni a látottakat,és ha netán rosszat álmodik tudja mitől van.Oldalra pillantottam,és megakadt a szemem az italos tálcán.Amikor visszanéztem,láttam Summer és Bill szinte le sem veszik egymásról a tekintetüket.Itt lesz valami,kis híján majd felfalták egymást.Bevallom féltékeny voltam,hiszen Summer és én szinte kiskorunk óta barátok voltunk.Ő mindig mellettem volt,amikor mások nem hittek bennem.Jó,anyuék mások,de ő megint más volt.Annyira szerettem,és valahol tudtam,ez nem pusztán baráti vagy testvéri szeretet.El tudtam volna képzelni az életünket ketten.Nem voltam leszbi,de nagyon ragaszkodtam hozzá.Emlékszem milyen voltam évekig,amíg együtt járt Daviddel.Georgra néztem és halkan megkérdeztem nem zavarja-e ha én iszok valamit.Nem,hangzott a felelet,és legnagyobb döbbenetemre ő is felállt,és jött velem.Ő kólát ivott,én citromos ásványvizet töltöttem magamnak.
-Melyik városból jötettek??
-Budapestről,Magyarországról jöttünk,de most itt járunk suliba,Summerrel.
-Budapest?Ott jártunk a VIVA….
-Cometen…-fejeztük be egyszerre…
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)